Településtörténet

BOJT KÖZSÉG TÖRTÉNETE

Bojt a környék legrégebbi települései közé tartozik. Nevét elsőként a Váradi Regestrum említi 1208-ban. A váradi püspöki tizedjegyzék 1291-1294 között 7 kepe (kéve) tizedkötelezettséggel említi a községet. Az 1333-as pápai tizedlajstromban már egyházas helyként szerepel, a falu lelkésze 3 garas tizedet fizetett. A XV-XVI. században a Boythy és Torday családok voltak a település földesurai. Az 1552. évi adóösszeírás szerint 10 népes portával rendelkezett. A török hódoltság idején lakossága sokat szenvedett, a XVII. század második felében többször is feldúlták a falut, amely mindig újraépült. A lakosság korán áttért a protestáns vallásra, templomuk az 1600-as évek elején épült. A török kiűzésének évében, 1692-ben készült összeírás szerint 8 jobbágycsalád élt a településen, a földeket a Tholdalaghy, Rákossy, Lányi és Dobozi családok bírtokolták. Bojt névtörténetének jelentősebb állomásai a következők:
Boctu (1208), Boct (1214), Bock (1221), Both (1262), Boht (1291), Bohd (1332), Boyth (1524), Bojt (1873-)

A község címerének története:

Bojt község címerképe először egy XVII. században készült pecsétnyomón jelent meg. Ez alapján készült, s ma is használatos címerkép kék alapú címerpajzsban heraldikailag jobbra álló ezüst csoroszlyát, s balra álló ezüst ekevasat ábrázol.